A NAGY SIRGÖDÖR

 

 

 

 

Megilletődéssel állok a sziklagerinc tetején. Mögöttem a hegy 10-20 kilométer hosszan fokozatosan lejt a tengerig, előttem viszont szakadék. Kettőt lépnék háromszáz métert zuhannék, le egészen a tengerig. A szakadék félkörben határolja a nagy gödröt. Átmérője tíz kilométer. Tudósok azt állítják, hogy az elsüllyedt világ 600 méterrel nyugszik a tenger alatt.

Pihenő a sziklafal peremén Alattunk a görög "Pompej"

 

Néhány hete az egész világot elborzasztotta a Kurszk orosz atom tengeralattjáró tragédiája. A szerencsétlenül járt 116 matróz sorsa. Utolsó percei. De hol van ez ahhoz amit most előttem látok. A szigetről senki sem maradt életben. Ami a szigetből megmaradt, tíz méter vastag láva temette be. Nem maradt aki gyászolná a szerencsétlenül jártakat. Egy nagy virágzó várost.

 

A csaknem függőleges sziklafalat mintha egy óriás karddal kanyarították volna ki. Körbe körbe, kijelölve a halálraítélt város méretét. A vágás felületén vízszintes csíkok húzódnak a festőpaletta színeit mutatva. Sárga, bordó, fekete, szürke, barna, okker színek váltakoznak különböző árnyalatokban. Egy-egy szín ismétlődő, vulkánkitörést igazol, melyeket száz, vagy tán százezer év választ el egymástól. A legfelső világos csík 4450 évet jelent.  A nagy stefánia szelet egy földtörténeti naptár, amit ma még talán nem tudunk értelmezni, de egyszer majd megvallja múltját. Drága párom hívogat egyre. Fél, hogy lemaradunk a haza induló hajónkról, de lábam gyökeret vert, nem akar engedni. Egyre csak arra a napra gondolok, amikor ez a város meghalt. Gyászolom a katasztrófa sújtott szerencsétleneket. Nyugodjanak békében.

 

 

                                                                                                            Horváth Imre 2000-09-21